Jegyzőkönyv Írországról és Észak-Írországról

Az Egyesült Királyság és az EU már a kilépési megállapodásról szóló tárgyalások igen korai szakaszában elismerte az Ír-sziget különleges helyzetét, az 1998. évi nagypénteki (belfasti) megállapodás sértetlenségének és az észak-déli együttműködés megóvásának szükségességét, valamint azt, hogy továbbra sem kívánatos határellenőrzést bevezetni a szigeten.

A megoldást az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv jelentette, amely révén:

• elkerülhető, hogy ellenőrzött határ jöjjön létre Írország és Észak-Írország között, lehetővé téve ezzel a sziget gazdaságának zökkenőmentes működését és a nagypénteki (belfasti) megállapodás valamennyi vívmányának sértetlenségét;
• biztosítható az EU egységes árupiacának integritása, valamint biztosíthatók a fogyasztóvédelem, a népegészségügyi és az állategészségügyi védelem, illetve a csalás és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén nyújtott garanciák.

Az Írországról és az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv stabil és tartós megoldás, amely a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó bármely megállapodással együttesen lesz alkalmazandó.

Érdemi rendelkezései 2021. január 1-jétől alkalmazandók.

A jegyzőkönyv fő elemei

• Igazodás az uniós szabályokhoz: az átmeneti időszak végét követően Észak-Írországra az uniós szabályok egy olyan részhalmaza vonatkozik, amely az egységes árupiacot és a vámuniót érinti. Az Uniós Vámkódex például az Észak-Írországba érkező vagy onnan távozó valamennyi árura alkalmazandó.

• Az Egyesült Királyság többi részéből vagy más harmadik országból Észak-Írországba érkező áruk esetében szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket határállomásokon kell elvégezni. Ez azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyságnak (amely Észak-Írország tekintetében felel a jegyzőkönyv érvényre juttatásáért) végre kell hajtania többek között a megfelelő állat- és növényegészségügyi („SPS”) vizsgálatokat.

• Az Észak-Írországba az Egyesült Királyság más részeiről vagy bármelyik másik harmadik országból érkező árukra az uniós vámok alkalmazandók, kivéve, ha kizárható, hogy ezeket az árukat be fogják vinni EU-ba. A jegyzőkönyv feltételezi, hogy a harmadik országokból (azaz az Egyesült Királyság bármelyik részéből vagy más nem uniós országból) Észak-Írországba érkező áruk esetében fennáll annak a veszélye annak, hogy az áruk bekerülnek az Unióba. Az ilyen árukat az uniós piacra való belépés tekintetében csak akkor lehet kivételesen „kockázatmentesnek” tekinteni, ha azok i) nem kerülnek kereskedelmi jellegű feldolgozásra Észak-Írországban, és ii) teljesítik a vegyes bizottság határozatában rögzített, kockázatnak nem kitett árukra vonatkozó további kritériumokat. Nem kell vámot fizetni az Észak-Írországba az Egyesült Királyság más részeiből érkező azon áruk után, amelyekről megállapítást nyer, hogy e feltételek alapján nem tekinthetők „kockázatosnak”; a harmadik országokból érkező, e feltételek alapján kockázatmentesnek minősített áruk után pedig az Egyesült Királyság által kivetett vámot kell megfizetni.
• A jegyzőkönyv alkalmazásáért és végrehajtásáért egyedül az Egyesült Királyság azon hatóságai felelősek, amelyek Észak-Írország tekintetében eljárnak (lásd a 12. cikk (1) bekezdését).
• Az említett cikkben meghatározott felelősségük miatt az uniós intézményeknek és szerveknek nyomon kell tudniuk követni, hogy az Egyesült Királyság hatóságai hogyan juttatják érvényre a jegyzőkönyvet. A 12. cikk (2) bekezdése „uniós jelenlétről” rendelkezik az Egyesült Királyság végrehajtási tevékenységei során.
• A vegyes bizottság 6/2020. számú határozata rögzíti azokat a gyakorlati feltételeket, amelyek szavatolják a jegyzőkönyv 12. cikkében előírt „uniós jelenlét” érvényesülését.

Mi az az „egyetértési” mechanizmus?

Az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv egy új, „egyetértési” mechanizmust hoz létre, amely meghatározó szerepet biztosít majd az Észak-írországi Nemzetgyűlésnek a vonatkozó uniós jogszabályok észak-írországi hosszú távú alkalmazása tekintetében. Az egyetértési mechanizmus az árukról és vámokról, az egységes villamosenergia-piacról, a hozzáadottérték-adóról (az áfáról) és az állami támogatásokról szóló uniós szabályok alkalmazására vonatkozik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy négy évvel a jegyzőkönyv alkalmazásának kezdő időpontja (2021. január 1.) után a Nemzetgyűlés egyszerű többséggel dönthet a vonatkozó uniós jog alkalmazásának folytatásáról vagy megszüntetéséről. Ez utóbbi esetben a jegyzőkönyv két évvel később hatályát veszti.

A Nemzetgyűlés négyévente szavazhat a vonatkozó uniós jog alkalmazásának folytatásáról. Amennyiben a Nemzetgyűlés a szavazás során közösségközi támogatást kap a vonatkozó uniós jog alkalmazásának folytatásához, a következő szavazásra ezt követően csak nyolc év múlva kerülhet sor. 

További információk

• Európai Bizottság, kérdések és válaszok: Brexit: miről született ma megállapodás az Egyesült Királysággal? [2019. október 17.]
• Az Európai Bizottság Írországi Képviselete: Írország és a brexit