A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus

Hogyan működik a mechanizmus?

A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus azokon a területeken alkalmazandó, ahol az Európai Unió és a tagállamok megosztott hatáskörrel rendelkeznek.

Ha a tagállami parlamentek úgy ítélik meg, hogy valamelyik jogalkotási aktus tervezete nem felel meg a szubszidiaritás elvének, ún. indokolt véleményt küldhetnek a Bizottságnak a tervezet továbbításától számított nyolc héten belül.

A Bizottságnak figyelembe kell vennie a tagállamoktól beérkező indokolt véleményeket.

A nemzeti parlamentek véleményei és a Bizottság válaszai

Az indokolt vélemények hatása a jogalkotási eljárásra

Az, hogy milyen hatást gyakorolnak az indokolt vélemények a jogalkotási eljárásra, attól függ, hány tagállami parlament ad ki indokolt véleményt, és hogy a kérdéses tagállamok összesen hány szavazattal rendelkeznek. A 28 tagállami parlament mindegyikét két szavazat illeti meg. A kétkamarás parlamentek esetében a két szavazat megoszlik a két kamara között.  

Ha az indokolt véleményt kiadó tagállami parlamentek szavazatainak száma eléri az összes szavazat egyharmadát, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia javaslatát. Ez a küszöbértékként meghatározott arány kisebb (egynegyed) azoknak a jogalkotásiaktus-tervezeteknek az esetében, amelyek a szabadsággal, a biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatosak. A Bizottság mindkét esetben három lehetőség közül választhat a felülvizsgálatot követően: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. A Bizottságnak meg kell indokolnia döntését. Ez az ún. sárga lapos eljárás.

Ha az indokolt vélemények a nemzeti parlamenteknek juttatott szavazatok többségét képviselik, és ha a tervezetet a jogalkotók a rendes jogalkotási eljárás keretében terjesztették elő, akkor a Bizottságnak felül kell vizsgálnia javaslatát. A felülvizsgálatot követően az intézmény ebben az esetben is három lehetőség közül választhat: vagy eredeti formájában fenntartja, vagy módosítja, vagy pedig visszavonja a javaslatot. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja javaslatát, döntéséről indoklást kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és ebben ismertetnie kell, miért felel meg javaslata a szubszidiaritás elvének. Ez az ún. narancssárga lapos eljárás.

Ha az Európai Parlament tagjainak egyszerű többsége vagy a Tanács tagjainak 55%-a úgy ítéli meg, hogy a javaslat sérti a szubszidiaritás elvét, a jogalkotási javaslat a továbbiakban nem tárgyalható.

Az eddigiek során alkalmazott sárga és narancssárga lapos eljárások

Az eddigiek során a sárga lapos eljárás alkalmazására három ízben, a narancssárga lapos eljárás alkalmazására viszont egyszer sem került sor.

2012

A tagállami parlamenteket megillető szavazatok egyharmadában meghatározott küszöbértéket először a kollektív fellépéshez való jog gyakorlásáról szóló rendeletjavaslat kapcsán érték el a nemzeti parlamentek. A Bizottság felülvizsgálta a javaslatot, de úgy találta, hogy az nem sérti a szubszidiaritás elvét.

Mindazonáltal az intézmény mérlegelte a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeket és a társjogalkotókkal – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal – folytatott megbeszéléseket, és arra a következtetésre jutott, hogy javaslata valószínűleg nem részesül majd az elfogadáshoz szükséges mértékű politikai támogatásban. Ezért úgy döntött, hogy visszavonja a javaslatot.

2013

A második sárga lapos eljárásra 2013-ban került sor az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletjavaslattal összefüggésben. A beérkezett indokolt vélemények körültekintő mérlegelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, és úgy döntött, fenntartja a javaslatot. Döntését a COM(2013) 851 számú közleményben indokolta meg.

2016

A sárga lapos eljárás alkalmazására harmadízben 2016 májusában került sor, amikor is 11 uniós ország 14  parlamenti kamarája élt ellenvetéssel a a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv módosítására irányuló európai bizottsági javaslat ellen. A beérkezett indokolt vélemények gondos elemzését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, és úgy döntött, fenntartja a javaslatot. Döntését a COM(2016) 505 számú közleményben indokolta meg.

Éves jelentések

A Bizottság minden évben jelentésben számol be a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról.

Éves jelentések a szubszidiaritásról és az arányosságról