Az Egyesült Nemzetek 1972-ben a június 5-i napot környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Ez a legnagyobb nemzetközi környezetvédelmi esemény. Világszerte emberek milliói vesznek rajta részt, és idővel a környezettudatosság erősítésének fontos globális platformjává vált.
Az EU zászlajára tűzte a környezetvédelem ügyét és olyan uniós szakpolitikákat dolgozott ki, amelyek védik a környezetet, a biológiai sokféleséget és az emberi egészséget, továbbá előmozdítják a körforgásos gazdaságra való átállást. A Bizottság 2019-ben létrehozta az európai zöld megállapodást. Ennek az átfogó stratégiának az a célja, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon.
Fő intézkedések:
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU egy olyan keretet dolgoz ki, amellyel az évtized végére az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenthetjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
- A gazdasági növekedés és a károsanyag-kibocsátások szétválasztása: 1990 óta a széndioxid-kibocsátás 32,5%-kal csökkent, miközben az uniós gazdaság közel 70%-kal bővült.
- Új, innovatív technológiák támogatása a kibocsátások csökkentése érdekében: a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály alkalmazása felgyorsítja a tiszta technológiák gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásokat és támogatja az európai vállalkozásokat abban, hogy a környezetkímélőbb gyakorlatokra való átállás során is megőrizhessék versenyképességüket.
- A termelés és a fogyasztás környezeti hatásának csökkentése: a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv azt szorgalmazza, hogy az elektronikai ágazattól kezdve a textíliákon, a járműveken és az építőiparon keresztül az élelmiszerekig bezárólag a fenntartható termék legyen az alap.
- A biológiai sokféleség védelme: a védett természeti területeket tömörítő (a maga nemében a világon a legnagyobb) Natura 2000 hálózattal az EU óvja a természeti erőforrásokat és fékezi a veszélyeztetett fajok és élőhelyek pusztulását.
- A kibocsátásáthelyezés problémájának kezelése: az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus garantálja, hogy az ipari szereplők akkor is csökkentsék kibocsátásukat, ha a termelés az EU határain kívül folyik.
- A környezeti veszélyek elhárítása: uniós szabályok szavatolják a biztonságos ivóvizet, a tiszta fürdővizet, a jobb levegőminőséget és a zajártalom mérséklését, valamint csökkentik vagy megszüntetik a káros vegyi anyagok hatásait.
- A szélsőséges éghajlati események sújtotta lakosság és régiók támogatása: az EU a Szolidaritási Alapján keresztül segíti az érintett területeket.
- A kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók és társadalmak védelme: az Igazságos Átmenet Alappal és a Szociális Klímaalappal az EU azokat a kiszolgáltatott közösségeket támogatja, amelyek a legnagyobb kihívásokkal szembesülnek az új környezetvédelmi normákhoz való alkalmazkodás során
A Bizottság továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban az EU-t tiszta, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítsa át. Az európai zöld megállapodás a tiszta és körforgásos gazdaságon alapul. Célja, hogy előmozdítsa a tiszta átállást, amely védi az embereket és a bolygót, gazdaságilag megalapozott és társadalmilag igazságos.
További információk
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság története: Az európai zöld megállapodás
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2024. június 5.
- Szerző
- Kommunikációs Főigazgatóság